Senki sem szeret szakítani, akármelyik oldalon is állsz, akkor éppen. De egy dolog biztos. Ha veled szakítanak, az rossz érzés. Főleg akkor, ha ezekhez hasonló szövegekkel teszik meg.

„Maradjunk barátok!”

Három esetben hallhatjuk ezt a mondatot. az egyik legtipikusabb, amikor így szakít valaki. Sokkal könnyebb így kimondani, burkoltan, hogy vége. Mint a másik szemébe nézni és közölni vele, hogy „vége! Soha többet nem lesz ugyanaz már, mint régen!”

Azt gondoljuk, hogy nem csak a mi, hanem a másik fél dolgát is megkönnyítsük. Miért? Mert ezzel a mondattal, meghagyjuk őt abban a hitben, hogy van még remény. Elvégre barátként, ugyanúgy beszélgetsz, találkozhatsz vele. Létezik olyan eset, ahol ez így is történik. Ilyenkor az egyik fél gyakran meg is szenvedi ezt a fajta közelséget.

Szakítás

A másik ilyen típus, amikor valakit le akarunk koppintani.  Nagyon nyomul valaki, nem akarja megérteni, hogy nem pattant ki az a szikra, ami a lángot gerjeszthetné. Így csak annyit közlünk:

„Maradjunk inkább barátok!” Vagy belemegy a másik fél, vagy csak csalódottan tovább kullog. Mondván, ő nem kér ebből a fajta szenvedésből, hisz a sóvárgó érzés ugyanúgy ott marad benne.

És ott a harmadik típus.  Virágnyelven szólva: Mikor a szerelmet csak egy éjszakára találjuk meg. Reggel boldogan ölelnéd meg a párod, és lustálkodnál vele még pár órát, mire közli: „maradjunk csak barátok”. Nem csak az önérzetünket tiporja porba, hanem a méltóságunkat is.

Mindhárom típusát elkönyvelhetjük kegyetlen lépésnek. Főleg, akkor, ha mi vagyunk a szenvedő alanya.

„Jegeljük a kapcsolatot”

Ez az a szöveg, amit valószínűleg mindenki nagyon utál.  Hasonlóan az előzőhöz, itt is leegyszerűsíti a másik fél a szakítást. Én legalább is, még nem hallottam olyan esetről, ahol tényleg jegelésről szólt a dolog (személyes teremen belül,  de persze akadhat kivétel).

„Túl jó vagy nekem”

Gáz a javából. Ha túl jó valaki, akkor éppen mindennap hálát kellene, adnia az égnek, hogy összehozta vele a sors, nemde? Igazából ebben a szövegben nincs semmi logika.

Másfelől, ha neked mondják ezt, akkor inkább fordított esetben lenne értelme a szakításnak. Hiszen te túl jó vagy hozzá. nem?

Szakítás

„Még nem állok készen egy kapcsolatra”

Ha ezt a szöveget, akkor sütik el, mikor még nincs is kapcsolatban az illető, akkor száz százalékosan megértem. Na de általában nem akkor lövik el, hanem x hét, vagy hónap után.

Érdekes dolog… Csak most jött rá erre? Vagy inkább másra jött rá? Mint például arra, hogy nem érzi jól magát a kapcsolatban, illetve nem lett szerelmes. Rosszabb kimondani, mint ezt.

„Még nem vagyok túl az exemen”

Talán ez a szöveg még hihető is lehet. Hiszen sokan vannak úgy, hogy azt hiszik, már régen túlléptek az előző kapcsolataikon. Aztán, valahogy a semmiből ismét előtörnek, rég elfeledett érzések.

Egy dolog biztos ebben a verzióban. Ha csak maga az emlékképe miatt nem tud tovább lépni, az számunkra elég dühítő tud lenni. Persze, akkor se repkedünk a boldogságtól, ha inkább visszatáncol az exéhez.

„Hiányzik a szingli élet”

Ez is gyakori. Hiszen mit látunk bárhova is megyünk? Szinglinek lenni jó, és nagyon menő dolog. A média sajnos ezt sugallja és tuszkolja belénk mindenhol. Ez okból érthető, ha valaki ilyen nyomás hatására, inkább szingli akar lenni. Csak egy dolgot felejtünk el. Azt, amit a televízió mutat, az nem a való élet.

Bár a szakítás szomorú, és senkinek sem a kedvence, mégis csak azt mondom, hogy könnyítsük meg, ha tudjuk! Persze ne a fent felsorolt dolgokkal! Főleg ne azzal, hogy „legyünk barátok”! Ha már így döntöttünk, engedjük el! Nehéz lesz először, ez biztos! De utána mindkettőtöknek jobb lesz!

A legfontosabb talán az, hogy szemtől szembe tegyük meg! Ha már szerettük a másikat, és boldoggá tettük egymást az együtt töltött időszakban, legalább ennyi tiszteletet adjunk meg a másiknak!